2010. szeptember 4., szombat

ADÓS FIZESS!

Jaj, de szörnyű is az élete annak, aki eladósodik…


És mennyire riasztó az adósság annak, akinek a napi megélhetés is szörnyű gondokat okoz, akinek esélye sincs hitelt felvenni, aki el sem tudja képzelni azokat a számokat, amelyekről az államadósság említése során szó esik.
Az ilyen emberek különösen alkalmasak arra, hogy a politikusok manipulálják őket és siratókórust szervezzenek belőlük – a produkció eleinte döcög, aztán egy idő után a folyamat önjáróvá válik, újabb és újabb- amúgy értelmes – emberek csatlakoznak a dalárdához és kisvártatva egy nemzet csóválja a fejét bánatosan, mikor szóba kerül az ország adósság-állománya.
A politikus meg örül, mert csak bemondja a varázsigét és egycsapásra magyarázhatóvá válik, az eredménytelenség és a koncepciótlanság, viszont annyi az ellenfélnek - a választók fele dühöng, a másik fele meg sajnálkozik.
Nem mai ez a trükk, gyökerei visszanyúlnak a Kádár-rendszerig, és az akkor a köztudatba táplált hülyeségek a mai napig kísértenek.
Ezek közül a legnépszerűbb, hogy a komcsik eladósították az országot és nyugati hitelekkel finanszírozták a kádárizmus koraszülött jóléti társadalmát.
Ennek az állításnak a fele sem igaz, hiszen a hiteleket mindig célokhoz rendelten vették fel, pl. a könnyűipar rekonstrukciójára vagy az eocén-programra, de az igaz, hogy ezek a befektetések sok hasznot nem hajtottak, hiszen a célok a szocialista társadalmi berendezkedésre lettek meghatározva, és abban a pillanatban, amikor kitört a kapitalizmus, természetesen értelmüket és érvényüket vesztették - viszont a hiteleket vissza kellett fizetni.
Sokan még ma is abban a hitben élnek, hogy ma is a Kádár által felvett hiteleket fizetjük vissza, holott hol van már a tavalyi hó…
A hitel egyébként nem ördögtől való dolog, mindössze előrehozott fogyasztás, tehát ha valamilyen értelmes célra vesszük fel és az ország teherbíró képességéhez méretezzük, akkor nagyon pozitív hatása is lehet az ország fejlődésére.
Mindössze a célt kell jól eltalálni, mivelhogy társadalmi rendszert nem mindennap váltunk és a hiba imígyen nem csúszik bele a bocsánatos bűn kategóriájába.
Az állam eladósodottságában több tényező szerepel egyidejűleg, benne vannak a fejlesztésekre felvett hitelek mellett a költségvetési hiány finanszírozására felvett hitelek, az önkormányzatok hitelei és a lakossági hitelek is.
Ez utóbbi kettő okozza ma a legnagyobb problémákat, hiszen Orbán az önkormányzatokat féktelen adóssággyártásra bíztatta, a lakosság pedig a Járai által magasan tartott kamatszint miatt a hiteleit nem forintban, hanem devizában – jellemzően svájci frankban – vette fel, és ez - részben az Orbán csicskásai által meghackelt árfolyamok miatt is - nem csak a lakosság érintett részét, de a bankokat is szinte csőd közeli állapotba lökheti.
Azok a felelőtlen lépések, melyeknek tanúi lehettünk az elmúlt száz napban csak rontották a helyzetet, a Nemzeti Bank elnökének folyamatos támadása és az IMF- botrány milliárdokkal növelte meg hiteleink kamatterheit, tovább terhelve ezzel a költségvetést.
A közgazdászok azt mondják, hogy az adósság akkor finanszírozható gond nélkül, ha mértéke nem haladja meg a GDP 60%-át.
Ezt a mutatót a Kádár-rendszer teljes időtartama alatt soha nem lépte túl az ország.
A 60% tapasztalati szám, érvényességét sokan vitatják, és az unió országai közül nagyon kevesen tartják be, a világgazdasági válság pedig még azoknak is betett, akik idáig példamutató gazdaságpolitikát folytattak.
Ilyen például Írország, de Olaszország mutatószáma is magasan meghaladja a mi eladósodottságunkat, mely ma a GDP-hez viszonyítva 80% körül jár.
Ez a mérték kezelhető és semmi meglepetést nem jelent, - Gyurcsány évekkel ezelőtt elmondta, hogy ez a mérték várható, mint ahogy azt is elmondta, hogy milyen ütemben fog ez lecsökkenni 60% alá.
Szóval nem kell pánikba esni, - a hiteleinket jó célokra fordították azok, akik gazdálkodtak vele, felépültek az ország autópályái, hidak, utak, és épültek iskolák, fejlődött az infrastruktúra – csupa olyan beruházás, mely vonzza a befektetőket és emeli a GDP-t.
Egyébként Orbán nagyon szeretne hitelt felvenni, csak nem olyan helyről, ahol el is számoltatják a felhasználásával, ez a fő oka a nagy IMF-ellenességnek.
Orbán olyan, mint az elhanyagolt dáma, aki széltében-hosszában hirdeti, hogy ő csak madeira-csipkés ágyneműben tud kellemesen elnyújtózkodni, de boldogan felmászna egy kukára is, csak csalogatná már végre valaki…
Amúgy sem lehetnek jó napjai a mi Viktorunknak, pedig a svéd televízióban ő játssza első szereposztásban a magyar miniszterelnök, Gyurcsány Ferenc szerepét, - nem is tudom, még mit szeretne elérni a ferde orrával meg ezzel a pónemmel…


:O))))

2 megjegyzés:

- írta...

Pupu írtam neked egy levelet a blogomon, mert itt túl hosszú lett volna. engem is az ország adóssága foglalkoztat, ebben a témában írtam neked.

- írta...

bocs, töröltem a levelet már nem fontos.