2010. szeptember 21., kedd

A TEREMTŐ...

Már megint mertünk nagyot mondani!

Most, hogy kiderült, 100 nap alatt a siker és felemelkedés, az örömmámor országává lehetett tenni ezt a Gyurcsány és Bajnai által odahagyott parlagot, végre, száz kemény nap után kicsit megpihenve rezignáltan hallgathattuk a Nemzeti Ügyek Kormányának fejét –szép fej, kár, hogy nincs szökőkút rajta – miszerint az egymillió új munkahely meg a teremtés még mindig rögeszméje szegénynek.

Magyar hangja ma Kálmán Olgánál ismételgette azt a tíz mondatot, amit ezzel kapcsolatban  betanítottak neki, - igenis lesz tíz év alatt egymillió munkahely és ennek kulcsa az adócsökkentés.
Mert járulékot nem lehet csökkenteni, ameddig adót nem csökkentünk, hiszen ha valami, hát az adócsökkentés virágba fogja borítani a magyar rónát, és a takarító kisvállalkozó azonnal fel fog venni húsz alkalmazottat, merthogy tudni fogja, hogy mi a kötelessége azután, hogy a gondosan kikalkulált nullszaldós vállalkozása nyereségadóját csökkentették, - idáig semmit sem fizetett, ezután ennek a felét fogja fizetni.
Szijjártó vad elméleti fejtegetésbe kezdett, hogy így aztán a vállalkozók belecsöppennek a tutiba, és az eddigi évi 5 nyílpuska helyett 500 nyílpuskát tudunk majd gyártani, nem szólva a takarító vállalkozóról, aki eddig másodmagával takarította az öt irodát, de mostantól aztán majd huszonegy alkalmazottal takarítja ugyanazt az öt irodát, mertmivelhogy ezután sem lesz több takarítóra igény,
Igény lesz viszont ötezer programozó matematikusra, csak az lesz a baj, ha Borsodban akarják csökkenteni a munkanélküliséget, akkor a képernyőn mindig az jelenik majd meg villódzva, hogy „Nyomjuk fel a kocsmát!” – ez lesz a program, a matematika meg az, hogy „Lehet ott vagy ötszáz doboz cigaréta is!”
De erre legalább lesz piac.
Már vagy tizenöt éve nézzük ezt a tojásfejű agyhalált, de változást csak hátrányára tapasztalhatunk rajta, pedig nem hülyegyerek ő, csak a munkáját végzi.
Mondja, mondja rendületlenül, miközben Kálmán Olga kilátástalan harcot folytat annak érdekében, hogy a kérdésére választ kapjon, de olyan a koma, mint kígyó egy vödör – mondjuk – kenőszappanban, rutinosan dől belőle az idióta demagógia.
Amikor a riporter felveti neki, hogy Orbán beszólása – „akár a törvényt is megváltoztathatnánk” - nem volt valami elegáns, akkor már majdnem olyan sunyin és cinikusan vigyorgott, mint nemkevésbé bunkó főnöke szokott, és azt magyarázza, hogy hát mér’ baj ez, ez a ez tény.
Tény hát, - végtére is akármikor meg lehetne törölni az orrunkat az asztalterítőbe is, csak éppen nem illik, és jobb helyeken az illemtudás legalább annyit nyom a latban, mint a jogszabályok betartása, sokszor tán még többet is.
Lehetne esetleg Görög Ibolyától leckéket venni, - de jobb híján Schmitt Pali is szóba jöhetne, hiszen neki azért sokkal jobb a modora, mint folyvást a zsebében mogyorózgató Vezérünknek…
Viszont ez a munkahelyteremtés igen érdekes lesz a választások után, amikor majd elkezdik egyelni a közszférát, merthogy az kevésnek tűnik a karcsúsításhoz, hogy minden közszolgának naponta többször is almaecet - ivászatot írnak majd elő.
Itt bizony repülni fognak a hivatalnokok, mint a vadludak, csak kicsit hideg lesz a jégen, ahol landolhatnak majd…
Viszont szerepelhetnek majd az Országleltárban, amely olyan felbontású légifelvételeken alapul majd, hogy nem csak a kertvégi budi látszik rajta, de az ott a nemzet felvirágzásának helyzetén meditáló Juliska bugyogójának színe is.
Ez lesz ám a fincsi az adóhivatalnokoknak, nem lehet csak úgy ukmukfuck eldugni egy villát egy nyelestelek védelmében, mint ahogy a Cinege utcában ez megszokott, - kiváló alapanyag lesz ez majd adóhatóságéknak…
Mindenesetre ebben a hónapban uszkve ötezer forinttal lett magasabb a törlesztőrészletem a múlt hónaphoz képest, úgyhogy ha valaki, én aztán hiszek Szijjártónak, és szeretem is nagyon, és csak azért nem kívánom neki, hogy szakadt volna feje mondjuk az íróasztala fiókjában, mert ki kellene moderálnom magam, holott választékos úri modoromról vagyok híres...
Mikola nyilatkoztatta ki a bölcsességet, - kétféle helyzet van: az egyiket szereted, a másikat meg majd megszereted, - éppen ez a folyamat zajlik most…
Kicsit fáj, de hát forradalmi időket élünk, ugye…
Mellesleg ma a Legfelsőbb Bíróság megvédte a Kossuth téri huggyosok jogait, szerintük egy olyan nemzeti ünnepen, melyen a világ vagy ötven állam és kormányfője áll az Országzászló tövében, teljesen indokolt a sittesekből, hajléktalanokból és szélsőséges idiótákból álló óbégató csőcselék jelenléte – már csak biztonsági megfontolásokból is…
Érdekes ország lettünk, nagyon érdekes…

:O))))

1 megjegyzés:

Törzsi írta...

No, ma azért szépen ki is derült, hogy ez a seggfej miért nyomta a süketelést:
a szakállamtitkár kimondta, hogy majd 2013-ra kialakítják az adócsökkentés feltételeit.
Csontvázak peidg eltüntek Varga Misóval együtt.
Komolyan nem hittem el, hogy ezek ennyire amatőrők. És azok.
Most kapkodják elő a Bajnai kormány ötleteit és megoldásait.
Hihetetlen.
A holdudvar pedig a zsebtömésen kivül semmi...