2010. szeptember 2., csütörtök

TANULNAK A PEDAGÓGUSOK...

Csalódhatnak a pedagógusok...

Miután Hoffmann Rózsa ostobának vagy bohócnak minősítette azokat, akik radikiális béremelést követelnek ilyen költségvetési helyzetben, kevés a valószínűsége annak, hogy a Pedagógusok Szakszervezete diadalra tudja juttatni elképzeléseit, hogy a ciklus végéig minden évben az infláció felett tíz százalékkal emeljék a pedagógusok bérét.
Tulajdonképpen igaza van az államtitkár-asszonynak, csak a stílusnak van olyan nagyon Fideszes bukéja, - de hát nem is nagyon várhatunk tőle mást, végül  is őt a helyére rendet tenni tette a Párt...
A  pedagógusokkal is együtt lehet érezni, hiszen ők csak azt várják, amit ugyan konkrétan ki nem mondott senki, csak sejtelmesen lebegtetett évek óta a Fidesz, miszerint ha ők jutnak hatalomra, akkor jön a dínom-dánom, a Nagy Pedagógusjólét, minden tanítónéninek hatszobás háza lesz úszómedencével, vasalószobával, mosókonyhával és egy száznyolocvanöt magas, fekete, kékszemű tornatanárral...
Be kell valljam, amikor a pedagógusok legfrissebb szívásáról olvastam, ambivalens érzéseim támadtak.
A tanarak az elmúlt huszonöt évben egyedül a szocialistáktól kaptak jelentősebb pénzt a zsebükbe, mégis, már az 50%-os béremelés másnapján vadul támadták a szocikat - a liberálisokról nem is beszélve.
Semmi nem volt jó nekik, támadták a kétszintű érettségire épülő felvételi rendszert, a bolognai folyamatot, olyanok tettek pikirt megjegyzéseket a digitális táblákra, akik azt se tudták, eszik vagy isszák azokat, nem tetszett a kisgyerekek munkájának szöveges értékelése, - csináltak is belőle ostoba kabarét - semmi nem tetszett, viszont szakszervezeteikkel nagy egyetésben tettek keresztbe a demokratikus volta miatt meglehetősen kiszolgáltatott kormánynak.
Becsületben megőszült tanerők ugráltak vekkerrel a nyakukban a Parlament előtt és torkuk szakadtából ordították a Vik-tor! Vik-tor!-t, megfeledkezve nagypolgári neveltetésről, úszótanfolyamról, tánciskoláról...
Hát most megkapták amit kívántak, csókolgassák egymást lelkesen.
Persze a pedagógus-társadalom sem egységes, de kevesen voltak/vannak, aki szembe mernének menni  a trenddel, hiszen ez ugyan elvi kérdés, de ezt azért általában felülírja a kenyérkérdés.
Azok, akik még hittek abban, hogy a pedagógus-szakszervezetek tehetnek értük valamit, most megkaphatták a leckét is, meg a minősítést is.
Kerpen szakszervezeti vezér meg  -  ha jól tudom - várja az asztal alatt a velőscsontot eddigi szolgálataiért...
Szóval nemigen tudok olyan túl mélyen együttérezni a pedagógusokkal, végtére is teljesült a kívánságuk, azt kapták, amit megérdemelnek.
És ha azt képzelték, hogy a jó kis poroszos drill csak a gyerekekre lesz érvényes, hát ki kell ábrándítsam őket, - fognak ők még Hoffmann Rózsa vezényszavára Magyar Hiszekegyet skandálni a tanáriban a tanítás megkezdése előtt...
Tulajdonképpen akkor lesz itt majd egyszer, nagysokára előrelépés, ha a pedagógusok maguk is belátják, hogy az ezeréves, a mai korhoz sem szellemében, sem módszereiben nem igazodó megkövesedett oktatási struktura változtatásra szorul és ennekl a folyamatnak kezdeményezői és alakítói lesznek.
Addig csak a mindenkori hatalom játékszereiként sodródhatnak az eseményekkel, és mint kiskorúak élvezhetik a fejük felett hozott döntések áldásait.
Ehhez persze azt is tudomásul kellene venni, hogy átalakulás nincs fájdalom nélkül, de azt is könnyebb elviselni, ha valaki rpészt vesz a döntésekben.
A pedagógusok állítólag a nemzet napszámosai.
Nekem a helyükben már elegem lenne a zsellér-létből, - fell kéne nőni tán...
:O))))

2 megjegyzés:

Névtelen írta...

Hi PuPu!

Csak annyiban módosítanám az általad leírtakat, hogy 25 éves pedagógusi pályám alatt az Antal kormány által bevezetett közalkalmazotti bértáblánál is kaptunk egy tisztességes béremelést, de Vekker Vikitől egy fillért sem.

Névtelen írta...

99-ben Pokorni nem találta a bértáblát,így azévben - az Orbán-kormány nagyobb dicsőségére - nem is volt béremelés.