2016. november 7., hétfő

POLITIKUSOK

Valaha azt tanultuk, hogy a történelem alakulásában a politikusok szerepe másodlagos, az események menete a gazdasági és katonai érdekek által determinált elsősorban.
Nem vonom kétségbe, hogy alapvetően a gazdasági érdekek mozgatják a világot, a katonai érdekek ennek lenyomatai, de azt hiszem, hogy a politikusok személyisége erősen befolyásolja a történelem menetét, szerepük sokkal nagyobb annál, mint amit tulajdonítani szoktunk nekik.
Az előző évszázad is ezt bizonyítja - legalábbis számomra -  hiszen azok a történelmi személyiségek, kik a nagyhatalmi játszmákat alakították, hosszú évtizedekre rányomták személyiségük bélyegét országukra és a világra.
Akik döntöttek a hajdani Osztrák-Magyar Monarchia feldarabolásáról, a Szovjet-Oroszország elleni intervencióról, az I. Világháborút lezáró békékről, a Közel-Kelet felosztásáról új és új viszályok magvait vetették el, egyengetve az utat Sztálin és Hitler, a II. Világháború, és a mai iszlám fundamentalizmus előtt.
Az egyszerű emberek hazáról meg családról beszélnek, a politikusok pedig ezen gazdasági érdekeket, piacot és nyersanyagot értenek, melyek megszerzése érdekében számukra semmi sem drága.

És ezek még csak a tisztességes politikusok, akik mélyen hiszik, hogy nemzetük számára kívánják felhasználni hatalmukat, de itt vannak még a kis diktátorok, a magukat politikusnak képzelő maffiózók, a mentális kihívásokkal küzdő, beteg perc-emberkék, akik csak saját hatalmi tébolyukkal törődnek.
Bizony, az ilyenek évtizedekkel képesek visszavetni országuk fejlődését.



Holnap választ Amerika, a jelöltek az elmúlt évtizedek egyik legmocskosabb kampányát folytatták egymás ellen, Amerika pedig döbbenten figyeli a versenyt, és a kisebbik rosszra szeretné adni szavazatát, de vajon melyikük a kisebbik rossz?
Churchill személye anno megtestesítette az angolszász parlamentarizmust, kulturált, európai figura volt, már ha eltekintünk Drezda földigrombolásától meg a fultoni beszédtől, hogy a kisebb háborús bűntettekről most ne is essék szó.
Vagy ott van Gorbacsov, aki hiú volt és ostoba, szétverte a Szovjetuniót és felborította a hatalmi egyensúlyt, mi meg drukkoltunk neki, és ma sem gondoljuk azt, hogy az afganisztáni amerikai beavatkozástól az arab világ felforgatásáig nagyrészt erre lehet visszavezetni Amerika nagyhatalmi agresszivitását.
Gorbacsov jó volt, Putyin meg rossz, mondjuk - pedig a világ számára éppen olyan fontos a fékek és ellensúlyok rendszere, mint az egyes országok számára,
Nem lehet eltekinteni attól, hogy a politikus személyisége milyen, ne lehet felmenteni a történelmi körülményekre való hivatkozással és minél nagyobb az országa, annál kevésbé.

Lehet ugyan ideig-óráig kábítani a népet, de örökké nem fog menni.
Erre szép példa nálunk Horthy és Szálasi, akik közül a lovastengerészt éppen most akarják tisztára sikálni, míg Szálasiból vérengző fenevadat csinálni, de a mai történészek között is van olyan, aki azt vallja, hogy a nemzetvezető iparitanuló se lehetett volna Horthyhoz képest.
Pedighát milyen snájdig tengerész volt a Legfőbb Hadúr, - de nagy kár, hogy a vidéki zsidóság kiirtása és az ország II. Világháborús szerepe az ő nevéhez fűződik.

Ettől persze Szálasi bűne még egy fikarcnyival sem kisebb.


Holnap választ Amerika.
Mi közünk hozzá? - kérdezheti az utca embere, de téved, - nagyon is sok közünk van a választás eredményéhez, esetleg néhány év múlva szó szerint saját élete, vagy  halála dőlhet el ezen a választáson.
Amerika is rengeteg problémával küzd az emberiség általános problémáin túl, ilyen esetekben a politikusok könnyen nyúlnak az ellenségképzés eszközéhez, ezt ebben az esetben sem lehet kizárni.
A háború az egyszerű ember számára rossz, de a tőke számára maga a megváltás: lehet termelni, nyereséget képezni, nyersanyaghoz és piachoz jutni - hogy közben meghal néhány millió ember?

Úgyis sokan vagyunk, hadd hulljon a férgese.
És ha országokat kell leradírozni a térképről, hát legyen, egy ilyen döntés legfeljebb megszabadítja a termelést az adminisztratív kötöttségektől, meg a nacionalista hőbörgőktől.
Hillary Clinton, vagy Donald Trump?
Talán Hillary, mert ő legalább ismeri a világpolitikai játszóteret, míg ellenfele valószínűleg azonnal belepisilne a homokozóba, ahol a kisebbek építgetik váracskáikat.
Kelj ki pipiske, mondaná és lehet, a pipiske ki is kelne, legnagyobb megdöbbenésére.
Forgolódnak a tőkés birodalmak - írja a költő, és az érzékletes leírás ma is időszerű.

Egy ilyen világban megnő a politikusok felelőssége, vajon fel tudnak-e nőni hozzá?


Csak remélni lehet.


:O)))

14 megjegyzés:

remegő kezű pupista írta...

Na, hát pontosan erről beszélek én is:
"Az egyszerű emberek hazáról meg családról beszélnek, a politikusok pedig ezen gazdasági érdekeket, piacot és nyersanyagot értenek, melyek megszerzése érdekében számukra semmi sem drága.
És ezek még csak a tisztességes politikusok, akik mélyen hiszik, hogy nemzetük számára kívánják felhasználni hatalmukat, de itt vannak még a kis diktátorok, a magukat politikusnak képzelő maffiózók, a mentális kihívásokkal küzdő, beteg perc-emberkék, akik csak saját hatalmi tébolyukkal törődnek."

Ezért nem értem, miért agyalunk annyit azon, hogy ki is lenne hiteles figura a hatalom élére. Ugyanúgy, ahogy nálunk nincsen valamire való alternatíva, éppúgy másutt se nagyon. Jelen globális rendszerünk (mármint hogy adott egy nép, meg a feje tetején ülő, őt szipolyozó, mindenféle elvet és emberiességet nélkülöző hatalom, amely kiszolgáltatja őt a nagytőkének)önmagából adódóan kizárja a normalitást és humánumot, ami meg mégis annak tűnik, az csak látszat és semmi nincs mögötte. Ami most a világban zajlik, az az emberiség szempontjából elfogadhatatlan, de hálistennek fenntarthatatlan is.

Promenad írta...

Hajrá Hillary !

Kapat írta...

Ami a legszomorúbb, hogy morálisan amortizálódik a világ.
Az erkölcsi válság átcsap értékválságba (már megtörtént), ez pedig mindig konfliktusokat szül.
Hogy a háborúk legyenek a világ mozgatóerői?! Igen, ez most így van, de ezen az úton az emberiség pusztulásáig is eljuthatunk.
Ezért kell az úgynevezett egyensúly? De mik között?
Leegyszerűsítve a jó és rossz között. Az erőviszonyok eltolódása, a jó és rossz harca, valamelyik győzelmét hozza.
De a földön élő embernek miért is van szüksége rosszra? Beteg lelkű, önző emberek játszóterére?
Olyan sok hasznos, humánus dolog lenne a világon, melyeket ha közösen oldanának meg az "ellenoldalak", remény lenne arra, hogy aki születik a földön, boldoguljon, élhessen emberi életet.
Tudom, ez idealista vágyálom, de hogy nagyon kívánatos lenne, azt talán nem vitatná normális ember.

asta írta...

A fentiekkel egyetértve azért még hozzátenném, hogy egy nép milyen vezetőket választ, az a tömegek mentális állapotát tükrözi. A tömegek mentális állapotát pedig az aktuális gazdasági, társadalmi állapotok alakítgatják. Egymást erősítő folyamatok zajlanak és a lefele tendáló spirálból nemigen van kiút. Az ilyenkor felbukkanó politikusoknak csak ezeknek a folyamatoknak az erősítésében van szerepe.
Ez az amerikai választás, bármilyen eredménye legyen is, nagyon rossz előjel. Hogy egy Trump formátumú, majomszerű rettenet eljuthatott egyáltalán a jelöltségig, magában is tragédia. De az egész vita színvonala borzasztó és azt a benyomást kelti, hogy ezek az emberek nincsenek tudatában a felelősségüknek. Ez pedig a mai fejlettségi szinten rendkívül veszélyes. Nemcsak a gazdaság, hanem, a veszély is globalizálódott.

Avi írta...

Kedves Pupu!
Miután Drezdát megemlítetted, szeretnélek emlékeztetni, hogy bár szörnyű cselekedet civilek halomra bombázása de azért volt némi előzménye is. Másfelől Churchill mérhetetlen antiszemitizmusa sok százezer zsidó életébe kerül ha közvetetten is.

molnár írta...

Gorbacsov minden volt, csak nem ostoba! A Szovjetuniót pedig Jelcin verte szét! Persze csak akkor, ha a szétesést emberhez kötjük!

PuPu írta...

Kedves Avi, tulajdonképpen nem tudom, mit is reklamálsz, Drezda bombázásának még annyi katonai indoka sem volt, mint a Japánra ledobott kért atombombának, és ez független az előzményektől.
Churrchill, Truman, Sztálin és a többiek politikusok, az pedig, hogy kit vontak felelősségre, a háború kimenetele döntötte el, pedig mindannyiuknak helye lett volna a vádlottak padján.
Jelzem, Horthy is ott lóghatott volna Szálasi mellett, joggal.
Szóval, nagy a politikus személyes felelőssége is, nem ártana, ha bízhatna mindegyikük, ha túlterjeszkedik felhatalmazásán vagy bűnt követ el, a felelősségrevonás nem marad el...

:O)))

PuPu írta...

Kedves Molnár, Gorbacsov volt az a holló, amelyiknek a csőréből kiénekeltette a róka a sajtot la Fontaine meséjében...

:O)))

ritornelli írta...

Széky János: Bárányvakság
Kalligram Könyv- és Lapkiadó Kft. Pozsony, valamint a Pesti Kalligram Kft. Budapest közös kiadásában 2015

Keresztények, zsidók, proletárok című fejezet 174-180 oldal

csakafidesz? írta...

A helyzetértékelésnél egyetlen apró dolgot nem szabadna figyelmen kívül hagyni.
Az ember személyisége jelentős mértékben két esetben torzul: -
1./ ha szerelmes lesz.
2./ ha hatalom birtokába jut.
Abban a pillanatban elveszti lényeglátását, önkontrollját és kizárólag a szerelem tárgyát vagy a hatalom megtartását tekinti elsődleges szempontnak.
Az ember ilyen esetben veszíti el józan itélőképességét és nem akar mást, mint mások elvárásainak megfelelni . mert ugye, - "a kutya ugat, a karaván halad." Nincs ebben semmi kivetnivaló, csak az a baj vele, hogy káros.Ilyenkor kezd a hatalom birtokosa jelképesen csapkodni, kapkodni és összevissza beszélni, döntéseiből a józan mérlegelést kizárja és hibát hibára halmoz.
Gondoljuk végig, hogy mi történt a rendszerváltás első négy évében. Annak ellenére, hogy nem zavart bennünket se török, se tatár szó szerint a demokratikusan választott vezetőink simán eladták a gyermekeink, unokáink jövőét, szétbombáztak mindent, ami a múltra emlékeztette őket és így a "fürdővízzel a gyereket is kiöntötték".
Lehetne ezt a végtelenségig folytatni, de azt hiszem ez már az unalomig ismert.

A szocialisták a kedetektől fogva létezésük önigazolását keresték, amit még a mai napig sem találtak meg. Helyette inkább kormányoztak volna.
A FIDESZ-re kár szót vesztegetni Ők ellenzékben mindennek kerékkötői voltak és ezt e puccsolási kisérlettel is súlyosbították, Ma - már immáron 6 éve mindennel foglalkoznak, csak az ország jobbsosra fordításával nem.
A szocialista tábor széteséséről, Gorbacsov és Jelcin szerepéről is hosszan lehetne beszélni - de arról majd ha igény lesz rá - talán később.

Tanulságul: - mi csak szeretnénk, ha politikusaink egy kicsit is normálisak lennének. Na, ebben ne nagyon reménykedjünk!
Egy apróság vigasttalásul: - ha netán mi kerülnénk ilyen helyzetbe, nagy összeben mernék fogadni, hogy mi sem lennénk különbek. Pedig nekünk - SAJNOS - már csak egyetlen szempontra kellene figyelnünk!

mavtelep írta...

Minden rosszra jön valami még rosszabb : Trump lesz a következő elnök.
Szervusztok, jó reggelt !

civilhuszár írta...

Trump nyert. Donaldnak most jön a neheze. A saját falkájával kell most szembenézni és izmozni. Továbbiakban vár rá a republikánus politikai házközösség arculatának megfelelő gatyába rázása, és vadhajtásainak lenyesegetése.
Oszt két év múlva meglátjuk igazodott-e, vagy a kiebrudalását szorgalmazza-e a pártja.

civilhuszár írta...

Az usákokat meg ilyen reklámmal nyomták tele. Lesz is Kánaán.
Vagy nyú Ku Klux Klán is ?

https://grrrgraphics.files.wordpress.com/2016/11/election_decision_rgb_ben_garrison.jpg

csakafidesz? írta...

Hölgyeim és Uraim!
Az utóbbi néhány szavazás "meglepetés"-szerű végeredménye azt bizonyítja, hogy ez a "szavazősdi" a jelen formájában nem egyéb "kutyakomédiánál." Azon érvelések miszerint ezek kóbe vésett szabályok amit nem lehet megváltoztatni, hülyeség. Az idő múlása mindent meghalad, ezért időnként a meglevőt korszerűsíteni kell.
Sok-sok pénzért kampányolnak, közvéleménykutatgatnak, elemezgetnek, jósolgatnak az "istenadta" meg mintha mi sem történt volna körülötte elmegy szavazni és különféle
"kortes" - bor, sór, pálinka - hatása alatt leszavaz. Természetesen többségében nem a saját feje után, hanem a "semleges" mindentudők bemondása alapján.
A szakemberek meg csak néznek mint "Rozi a moziban", hogy ők kezüket-lábukat törték és mégis...
Ma, mivel ennek van itt az ideje őszintén gratuláljunk D.Tramp-nak. Az igazi sportember tudja, hogy így a legszebb győzni. Láttunk már olyant, hogy a jelentős elónnyel rendelkező versenyzőt egy jó hajrával le lehetett győzni. Jobban bírta a végét - mondhatnánk, de nem mondhatjuk, mert azért a kampány utolsó két hetében azért történtek olyan dolgok, melyek nem éppen az elől haladót segítették.
Minden ésszerúségnek ellentmond, hogy a végig jelentős előnnyel vezető Clintonné a célban azt tapasztalta, hogy ellenfele már régen űtszakította a célszalagot, sőt már le is zuhanyozott és éppen a whisky-jét kortyolgatja.
Hát, demokráciában létezhet ilyen? Nyugtassuk meg az elnökjelölt asszonyt és saját magunkat is. hogy bizony létezhet. Történtek a távoli Amerikában már ennél cifrább dolgok is, gondoljunk csak R.Kennedyre. Ez így azért sokkal elegánsabb, nem?
Nálumk sincs ez másképp. Itt még jelöltet fizikailag nem semmisítettek meg de 2002-ben a közvéleménykutatóknál 16 %-al vezető Fidesz a választás első fordulóját közel ilyen arányban vesztette el. Igaz, hogy vezetése biztos tudatában, akkor még a kampányt is elspórolta. Mi lett volna, ha kampányol? Egyszerű. Ő nyeri a választásokat
A szavazásokat ezután is mindig az nyeri, aki a végét jobban bírja, elsősorban anyagilag.
Hogy mi köze van ennek a demokráciához? Kb annyi mint "Gőgös Gúnárnak a lúdtalpbetéthez".
Azt hiszem gondolkodni kellene egy olyan megoldáson, ahol csak az írástudók szavazhatnának. Ha át tudnának valaha is térni az elektronikus szavazásra, akkor a gép valamilyen kviz-formában csak azt engedné szavazni, aki belpolitikai kérdésekben némi tájékozottsággal rendelkezik. Megengedhetetlen, hogy az én vagy a mi sorsunkról olyanok döntsenek akik a politikával csak 4 évenként találkoznak.

Remkedjünk abban, hogy azért az amerikai-brexitnek súlyos következményei ránk nézve nem lesznek.

Még egyetlen dolog, G.orbán a 2010-ben azt igérte, hogy ha ő nyer akkor "kolbászból lesz a kerítés".
Ez egy populista igéret, ami szinte egyenértékű azzal pl., hogy "legyen ingyen a hideg sör". A nép ha ezt akarja hallani, akkor igérjük meg neki.
Nyertek, de kolbász az nincs és nem is volt soha - hacsak a nyugger a 2,3%-os pénzromlás mellett, a kormány által nagylelkűen adott 0,9%-os nyugcíjemeléséből meg nem veszi magának - és kerítés is csak a déli határon készült "pengés"-drótból.
Igy aztán egy dolog a kampány és egy másik a valóság. Ezért továbbra is fenntartom azon állításomat, hogy az egész csak "kutykomédia, ami végeredményben egy szűk elit gazdagodásának érdekében jön létre. Legyen az bárhol széles e-világban.
Churcill elhíresült mondása egyre inkább beigazolódni látszik. Igaz ezt a házasság intézményével kapcsolatban is mondták már, de eddig még ezt sem vette senki komolyan.