2013. március 11., hétfő

DIKTATÚRA


Három éve csak nyafognak, nyáladznak meg taknyolgatnak a magukat demokratikus ellenzéknek aposztrofáló pártok, legyen szó régi, nagy tömegbázisú pártokról, vagy magukat pártnak deklaráló, néhány tízfős, zavaros gondolatokat megfogalmazó baráti társaságokról.
Pedig már az első pillanatban nyilvánvaló volt, hogy a nép – pillanatnyi elmezavarában – egy minden klasszikus tünetet gyönyörűen produkáló szociopata kezébe adta a hatalmat.
Nyilvánvaló volt, hogy ahol ez az ember előfordul, ott a demokráciának írmagja sem marad, hiszen nem volt titok az előélete.
Mindenki láthatta, hogy hogyan csinált – némi asszisztenciával – a jókedvű, jószándékú, tiszta tekintetű fiatalok szerethető szervezetéből egy katonás fegyelemre épülő, velejéig rohadt, autokratikus, vezérelvű pártot.
Csak azért nem mondom, hogy náci pártot, mert ennek az embernek nincsenek elvei, még náci elvei sincsenek, neki csak a hatalom, meg a pénz kell.
Amúgy erre is tartják a mögötte álló pénzemberek.
Egy ideig azt gondoltam, hogy bolsevik az istenadta, Lenint olvas és erőszakos népboldogításba kezdett, de hamar kiderült: a nép le van szarva, ő csak a saját boldogítására törekszik.
Már első kormányzása idején is kiütközött a párt populista, tolvaj jellege, de akkor még türtőztetnie kellett magát Egyeskének.
De már akkor is tudta, hogy mit akar, csak még a szükséges erő nem volt mögötte.
Elmondta már akkor is, hogy csak egyszer kell nyerni, de akkor nagyon, meg felvázolta a centrális erőtér elképzelését is – nagy kár, hogy kevesen értették, hogy miről is beszél.
Na, most aztán tanulmányozhatják.
Nopersze, azért kísérletezett, elment az erőszakos hatalomátvétel kísérletének egészen addig a pontjáig, ameddig egy bamba, a demokráciát ostobán értelmező és – meglehet – gyáva államhatalom mellett elmehetett.
Hogy a puccsot sikerült megakadályozni, az maga a csoda.
Pedig addigra már mindenki tudta, hogy Fidesz – mint párt – tulajdonképpen nincs is, vezető testületei ezt a pszeudo-pártot nem irányítják, hanem azokat irányítja a Beteg.
Ha ez kérdéses lett volna, akkor a képviselőállítási folyamat ezt tisztán megmutatta.
Eltekintve, hogy milyen aljas és megalázó eljárás volt lábhozrendelni a majdani palotapincsiket, de az értelmes embernek azonnal kiderült az is, hogy ezektől a szolganépektől nem várhat felelős döntéseket senki, ezek csak olyanok, mint Wartburg kalaptartóján bólogató kutyák.
Igaz, jólfizetett kutyák.
Aztán jött a választási győzelem és a sajátosan értelmezett felhatalmazás.
Értelmes ember tudta, hogy egy választás – legyen bármekkora is a választási győzelem - nem ad felhatalmazást alkotmányozásra, csak arra hatalmazza fel a nyertest, hogy két választás között intézze az ország dolgait
Arra semmiképpen, hogy megváltoztassa az ország társadalmi berendezkedését, demokratikus államrendjét.
Arra pedig végképp nem, hogy egy diktátorocska kezébe adja a hatalmat, aki ezt arra használja fel, hogy önmagát, családját, vazallusait és tartóit gazdaggá tegye, leginkább a szegényektől elvett pénzekből.
Még mindig nem volt elég a véleményformáló értelmiségnek, de a pártok vezetőinek ez sem.
Az sem volt elég, hogy az államigazgatás minden szintjén lecserélték a vezetőket, ügyintézői szintig - arról, hogy egy hatvanhárom éves kisvárosi orvos dolgozhat e közalkalmazottként, személyesen a Vezér dönt.
Nem volt elég az sem, hogy elindultak a koncepciós perek, bizonyítandó, hogy elődeik loptak.
Mikor valaki saját tulajdonságaival ruházza fel környezetét ezt a pszichológia projekciónak hívja egyébként, ha jól emlékszem.
Az sem verte ki a biztosítékot, mikor az Alkotmánybíróságból viccet csináltak, teleültetve a testületet pártkatonákkal, de a mi betegünk még ezt a testületet sem tudta elviselni , és egyre szorosabbra húzta nyakukon a selyemzsinórt.
A klasszikus hatalommegosztásból – törvényhozás - végrehajtó hatalom – bírói hatalom – nem maradt semmi, és ma az utolsó lépést is meglépte Orbán.
A Parlamentben konkrét bírósági döntés jogosságát vonta kétségbe.
Ez egy jogvégzett embertől hozzávetőleg olyan viselkedés, mintha egy fogorvos a páciens seggén keresztül akarna fogat húzni.
Ül egy saját szabadságjogaira áés állítólagos bátorságára oly büszke ország a legostobább libánál is  bambább pofával és érdeklődéssel nézi, hogy miként csinál belőle rabszolgát egy senki.
Mikor ezt a posztot írom, párszáz fiatal vonul a Parlament felé, jelszavakat skandálva – ők talán értik, mi is itt a tét.
Az ország meg várja a rezsicsökkentést, ami a gazdagoknak százezreket hozhat évente, a szerencsétlen öregasszonynak meg húszezret, melynek többszörösét viszi majd el pénztárcájából az infláció, merthogy valamiből ki kell fizetni a gazdagok rezsicsökkentését is. Meg a stadionokat, hogy Orbán rohamcsapatai is elégedettek legyenek.
Pedig ez már Európának sem tetszik, és ha ezt kifejezésre is juttatja, akkor abba beledöglünk.
Most akkor mi a pártok válasza erre a helyzetre?
Még mindig törniük kell a fejüket, hogy akkor ez most már diktatúra, vagy még nem annyira?
Ma a Parlamentben Vadai Ágnes volt az egyetlen férfi...
Valaha azt hittem, hogy mégegyszer nem fordulhat elő ebben az országban, hogy emberek százezrei békés beletörődéssel masíroznak a vagonokba.
Ma már nem vagyok ebben annyira biztos…
A fiatalok azt skandálják: Ne írd alá János!
Valaki elmagyarázhatná nekik, hogy ez illúzió.
Áder,  még ha akarná sem tudná ezt megtenni, de nem is akarja, hiszen ugyanolyan erkölcstelen gané, mint a többiek - Orbán katonája abból a maffiából, amely elfoglalta a magyar államot.
Azt is skandálják, hogy diktatúra, meg, hogy megbuktatok.
Szólna az Úr az ő szájukkal!
Ők már felismerték, hogy mi folyik itt.
Mikor ismerik már fel ezt a pártok vezetői is?
És mikor kezdenek ennek megfelelően viselkedni?

:O)))

10 megjegyzés:

éva írta...

Ma a DK a Parlamentben kifeszített egy molinót: ÖNKÉNYURALOM felirattal.
Namármost, a magyar - mint tudjuk - nem egy világnyelv, ha üzenetet akartak volna küldeni a világnak, lett volna olyan szó, ami fordítás nélkül is érthető: DIKTATÚRA. És mégsem!
AKARNAK ezek egyáltalán nyerni 14-ben?

Névtelen írta...

A megfelelő viselkedést nem politikai pártok, hanem egy új generáció fogja tiszta szívvel megcselekedni. Szerintem azért, mert a pártok mindig pozíciókban gondolkodnak, az új generációnak pedig Magyarországon a biztonságos élhetőség - nemzedékeken át - a legfontosabb célkitűzés.
A leghitelesebbek és a legnagyobb bizalmat is ők, a civil fiatalok birtokolják. Most azoknak jó, akik erre az okos és tettre kész fiatal generációra rá tudják bízni az országot, mert ismerik őket és elismerik tudásukat, európai szemléletüket és emberi alkotó értékeiket! Én bízom bennük és nagyon-nagyon-nagyon-nagyon-nagyon büszke vagyok rájuk!
Reményt adnak jogérzékenységem sebeinek javulására, gyógyulására - így öreg napjaimra!!!
özv. Wattamányiné

Geza írta...

Az nem igaz, hogy a diktatutura veszelyere es a fidesz autokrata jellegere senki sem figyelmeztetett nagyjabol 2002-tol kezdve. A 2010-es valasztasok elott a Debreczeni Jozsef es meg par ember (nagyjabol a mostani DK szimpatizansok) igenis minden alkalmat megragadtak, hogy felrazzak az embereket (ha mar olyan hulyek voltak, hogy maguktol nem lattak a helyzet rettentesseget). Hiaba minden.

Hogy majd a "fiatalok"? Lehet, de a forradalmi logika tolem nagyon tavol van. Mi is annak az ertelme, hogy az "alkotmany nem jatek"? Milyen alkotmany? Tolem jatszhatnak az alkotmannyal; ez olyan, mintha az unortodox gazdasagpolitikat elemeznenk. Vagy az ejszaka a parlamentbe torteno beugralas majd kinyitja az emberek szemet? Ebben erosen ketelkedem.

Avi írta...

Ennek a népnek diktátor kell. Mindig is az kellett. Ezért lett elüldözve Kertész Ákos ezért lett bérretegőknek titulálva Debrecenitől, Bartustól kezdve mindazok akik már régóta figyelmeztettek erre a veszélyre. Veszett egy ország veszett vezetőkkel! Innen csak menekülni kell míg nem késő és még lehet.

Névtelen írta...

Kedves özvegy Wattamányiné, emlékeztetek rá, hogy Orbánék is voltak fiatalok, a nem oly rég Hök-vezetők, ma Jobbikos parlamenti képviselők is, és tessen megkukkantani, hol tartanak ma.
A minap a buszon két gimnazista fiatal beszélgetését akaratlanul is kihallgattam, akik arról értekeztek, hogy "Bajnai és Orbán egyformán kinyírja az országot, csak a Jobbikban lehet reménykedni." Jövőre ők is szavaznak. Attól tartok, többségben vannak ezek az ifjak, úgyhogy a reménykedés távolról sem indokolt.
Az olyasféle fiatalok, akik a parlament előtt tiltakoztak, mindig is kisebbségben voltak, ugyanis a morális indíttatású izgágaság civil kurázsit feltételez, és ebben nem csupán a magyarok, de minden nép hiányt szenved.

Sir írta...

Sajnálatos módon a hiú ábránd vakká tette az embereket és bedőlt a parasztvakításnak az elhangzott (nem sok) ígéret alapján amit rövid időn belül visszájára fordult. Ma csak nyüszítünk, de amikor a rendvédelmiseket kezdték ki, akkor figyelmeztetve volt mindenki, hogy ez mindennek a kezdete! Ma már sokan azt sem tudják, ki mellé (mögé) álljanak, akkora a keveredés, az egymásra acsarkodás! Pedig pont az összefogás hozhatna "felüdülést".Ha a következő választásokon (legalább akkor) bukik is a jelen diktatúra, akkor kell okosnak lenni, hogy érdemben visszaforgassuk az elfuserált dolgokat. Érzelmeimben tombolok, de akkor is ember maradok ......

Névtelen írta...

Részlet Orbán Viktor, 1989 március 15-i beszédéből:
"...Mi csak magunkban bízhatunk. Nekünk kell olyan helyzetet teremteni ebben az országban, amikor az uralkodó párt nem tehet mást, mint amit ígért. Nem tehet mást, mert elvették tőle minden eszközét, amellyel visszahúzhatna bennünket a diktatúra sarába. Ne higgyük, hogy elérkezett az össznépi összeborulás ideje. Én nem hiszek a diktatúrát bevezetni képesek, és az esetleges diktatúrát majd elszenvedni kényszerülők kézfogásának őszinteségében. Én abban hiszek, hogy mi így, együtt képesek vagyunk visszavezetni ezt az országot 1848 eszményeihez. Én abban hiszek, hogy mi képesek vagyunk megfosztani a pártállamot a diktatúra bevezetésének lehetőségétől...."

a_huje írta...

Ez a huzavonának látszó, ellenzéki pártok közötti katyvasz tulajdonképpen egy kampány. Őszig próbál mindegyik párt a lehető legnagyobb támogatottságot megszerezni, hogy utána annak megfelelően lehessen egyezkedni a képviselői jelöltek listájáról. Tavasszal pedig indulhat a közös kampány ezerrel. Hiába állnának előbb össze, úgyse lenne semmi értelme.
A másik dolog, hogy létrejöhet még ezer párt,attól még semmi sem fog változni. Nem a pártokon lenne a lényeg, hanem az ellenőrizhetőségen. Egyszerűen azért, mert a hatalom sok embert megszédít, és soha nem lesz képes létrejönni olyan párt, amelynek legalább egy befolyásos tagja ne váljon korrupttá. Létrejöttek civil szervezetek. De nem azon dolgoznak, hogy létrehozzanak egy olyan javaslatot, ami átláthatóságot biztosít a kormányzó párt(ok) és önkormányzatok felett a civil szférá számára és csak azokat a pártokat támogatják, akik támogatják, hanem vagy párttá alakulnak, vagy úgy tesznek, mintha nem pártok indulnának a választásokon, és kizárják őket a rendezvényeikről. Gagyi ez az egész ország és ha így folytatódik az is marad!

Névtelen írta...

http://m.cdn.blog.hu/va/varanus/image/Fabius/k%C3%A9p/orb%C3%A1n-gdp.gif

Névtelen írta...

Március 12. 7:34 perckor született névtelen hozzászólására.
Azt nem tudom, hogy a fiatalok arányaiban melyik oldalon mennyien vannak. Az biztos, hogy egyetlen társadalom sem lesz soha észlénytöbbség, hiszen ilyen nincs a világon. Azonban a mai Magyarországon már igen kevesen mosnak teknyőben, mert idővel mindenki képes volt a tanulásra. Talán az lesz izgalmas, hogy kik lesznek azok akik csak a saját érdekeiket képviselik és kik lesznek azok, akik a saját érdekeiken túl is képesek gondolkodni, különféle tudásútvonalakban (tudásteknyőkben :-)))közösen keresgélni.
A fiatalok tudásának használata könnyen bemérhető - politikától függetlenül is - mert a tudással lehet építkezni és lehet rombolni is!!! A tudás mindig kinyit, még akkor is ha gyakran téved, botlik - de képes a belátásra, javításra, újfent a tanulásra. Ami nem így működik - az Setét Lajos országa, mert folyton bezárkózik...
özv. Wattamányiné