2012. április 29., vasárnap

NAGYOLLÓ


Magyarázkodás helyett doktori címének visszavonását kérte Florian Graf, a berlini tartományi gyűlés kereszténydemokrata frakcióvezetője, miután a potsdami egyetem egy rutinvizsgálat után jelezte, hogy „plágiumgyanú merült fel” a dolgozatával kapcsolatban.
A német politikus elismerte, hogy egyes részeket „nem hibátlan tudományos munkával” készített el, és bizalmi szavazást kért a CDU frakciójától.
Plagi bácsi divatot csinált, jóllehet nem ő volt a sorban az első, és ahogy elnézegetem, nem is ő lesz az utolsó.
A szakdolgozatokról és a disszertációkról szól ez a történet, mely elsősorban politikusokat érint, jóllehet a vétkesek köre sokkal szélesebb, csak hát ez például a politikusi pálya egyik rákfenéje: aki erre a pályára lép, az nyugodtan számolhat vele, hogy ellenfelei sűrűfésűvel vizsgálják át múltja szőrszálait és igen komoly reményeket fűznek az eredményhez.
Általában lehet is találni abban a múltban ezt-azt, amikor a politikus még nem gondolta, hogy ígéretekkel fog házalni és fejét a feddhetetlenség magasztos dicsfénye fogja keretezni, aztán már csak a kommunikációs szakemberek ügyességén múlik, hogy lesz e a bolhából elefánt, vagy az ellenfél hatékony kiiktatására irányuló  kezdeményezés csendesen elhal.
A felsőoktatásban a diploma megszerzésének feltétele a tanulmányok lezárása után egy szakdolgozat elkészítése volt, imitálva a tudományos munkát, vagy lehetőséget adva azoknak, akik a tudományos vagy kutatói munkához vonzódtak, hogy megmutassák oroszlánkörmeiket, de a végzős diákság túlnyomó többsége számára ez már leginkább csak egy letudandó nyűg volt, amit ugyanúgy prezentálni kellett, mint ma a nyelvvizsgát.
Ma is van, aki ezt lováriból kívánja abszolválni, van meg, aki három felsőfokú nyelvvizsgával a tarsolyában tudja átvenni a diplomáját - így volt ez a szakdolgozatokkal is anno.
A főiskolai, egyetemi szakdolgozatok készítői a számítógépek előtti hőskorban bizton építhettek arra, hogy a munka leadása és megvédése után emberfia nem lesz, aki emlékezne arra, hogy mit is írt a delikvens, különösen arra nem, hogy mit is írt egy másik szerző.
Vagy ki tudta volna felfedezni a dolgozat viszonylag ismeretlen szerzőktől átemelt részeit a kissé laza tudományossággal készített elaborátumban, még ha nem is tüntette volna fel a forrást a szerző.
Merthogy azért az önálló gondolatokat is számon kérték a diáktól, aki örökös időhiányban szenvedett és bizony, sok esetben a könnyebb utat választotta, mint a róka, amelyik ahelyett, hogy libát tenyésztene, lopja azt.
Tulajdonképpen semmiféle értéket ezeknek a szakdolgozatoknak nem tulajdonított senki, annak kezelte mindenki, minek a diákok is, - egy utolsó kellemetlen feladatnak a diploma átvétele előtt, amit aztán azonnal el is felejtett mindenki,
Nagy bajban lennék én is, ha az első diplomámhoz kapcsolódó szakdolgozatom címét fel kellene idéznem, míg a másodikra azért emlékszem, mert azt arról írtam, ami akkor a munkaterületem volt, és hát ez jelentősen megkönnyítette a dolgom – már leadtam a dolgozatot, mikor észrevettem, hogy van még 25 kézírásos oldal az asztalomon, amit elfelejtettem belecsinálni az anyagba, már akkor is grafomán lehettem.
Az általános gyakorlat azért nem ez volt, hanem a mai gyakorlattal ellentétben, mikor a Ctrl-C / Ctrl-V oldja meg a problémákat az ügy költségigényesebb volt, merthogy kellett hozzá nagyolló mg ragasztó is.
Az imígyen összeállított műveket szorgos és csinos titkárnők öntötték aztán végleges formába, szerelemből vagy illő díjazásért, ami elég strapás feladat volt, mert az anyagnak illett tisztának és hibátlannak lenni, mert arra adtak a kor bírálói.
Az anyagban lehetett Pestalozzit a család ellenségének aposztrofálni, de a radírozás meg a kifestés az főbenjáró volt…
Egyébként is, az anyag kizárólag idegen forrásokból történő összeállítását akkortájt még nem lopásnak, hanem kompilációnak nevezték – az még egy lágyabb, megengedőbb kor volt.
A kisdoktori-nagydoktori már más tészta volt, - itt vérzett el Plagi bátyó – mert itt már számolni kellett a tudományos életen belüli konkurenciaharccal, hiszen komoly beosztások, nyugati utak dőlhettek el azon, hogy valakinek mekkora a tudományos súlya.
De itt is inkább csak a tudomány aklán belül, mert az a kutyát se izgatta, ha valamelyik megyei pártbizottság egyik titkára tudományos cafrangokra vágyott – ők nem voltak ellenfelek, adjuk meg a királynak, ami a királyé alapon lehettek papírral is igazoltan okosok.
Most éppen Gyurcsány van terítéken, az ő hajdani főiskolai dolgozatát próbálják kávézaccból rekonstruálni, mert felmerült a gyanú, hogy az ő Balaton-felvidéki borászat iránti érdeklődése csak átmeneti volt, míg sógora rajongott a csopaki rizlingért és a somlói juhfarkért.
Pedig láthatnák, menet közben ízlése változott és ma már a Balaton déli partjának lankáin szüretelt borok vonzzák, mert azzal már csak nem gyanúsíthatjuk meg, hogy azért költözött Kötcsére, hogy évente egyszer láthassa Orbánt…
Az ízlés változhat, ha belegondolunk, annak idején Orbán is rajongott a demokráciáért…
Azért van bennem némi aggodalom, mert ha ezek kinyírják Gyurcsányt – márpedig nem fogják elengedni a témát, erre nyugodtan mérget lehet venni – akkor nagy bajban lesz a magyar baloldal, mert elveszíti legfajsúlyosabb vezetőjét.
Amikor diák voltam hajdan, szinte mindegy volt, hogy az a bor hol termett, csak ártson.
Reménykedjünk abban, hogy Gyurcsány se köpte ki anno a Balaton-felvidéki borokat…

:O)))

5 megjegyzés:

Névtelen írta...

Debreceni József: A politika fertője

Jut eszembe: Tom Crash "A hatalom ára"
Ajánlom, kedves PuPu, ha még nem olvastad.

Üdvözlettel: placebo

Neked5gigabájt írta...

Fórumhozzászólás:

"Zorbán lakáj médiája és a hozzá hű csatlósok-birkák-időnként megkapja a pártfeladatot, hogy izzadjanak ki valamit, amivel Gyurcsányt és a politikai ellenzéket óriási műfelháborodással kompromittálni lehet..Addig se foglalkozik a nép a zorbánmaffia milliárdos sikkasztásaival. Elárulom: ettől egy fillérrel se lesz több a milliók zsebében, akiket ez a hazug bűnszövetkezet tesz tönkre - miközben tízmilliárdokért focipályákat építenek saját szórakoztatásukra.
Amikor nincs mit adni enni a gyereknek, akkor már tökmindegy, hogy 1984-ben mi volt Gyurcsány főiskolai dolgozatának a címe.
Zorbánskizofrének, szerintetek Gyurcsány 30 évvel ezelőtti főiskolai dolgozatának CÍME most a legfontosabb, ami olyan messze van palibá TOLVAJLOTTAN bitorolt doktori címétől, mint Makó Jeruzsálemtől?
Hát még mindig tart a fóbia és a rettegés Gyurcsánytól?
Vezéretek emiatt hánykolódik éjjelente,miközben a TEK vigyáz rá?
Az nem zavar benneteket, hogy lassan 500 forint lesz a benzin, hogy már járda- és levegőadót is ki fog találni az az eszement "jobbkéz", csak azért, hogy a holdudvar milliárdosainak még több pénze maradjon?
Az sem zavar senkit, hogy Simicska kapja sorban a százmilliárdos kormánymegrendeléseket, hogy FideSSes haverok kapják a dunántúli földbérleteket, és a helyben lakók 70%-a egy centit se?
Nem sorolom tovább, mert nem is férne ide..
Nem úgy mint a pofátokon a sok hazugság.....,s még a MN-hez képest finom vagyok...."

kiskertész írta...

Kezd már nagyon bosszantani, amit ezekkel a szakdolgozatokkal kapcsolatban összehordanak fideszék. Lehet, hogy Selmeczinek fogalma sincs arról, mi az a szakdolgozat, az övé csak úgy termett bizonyára. (Már ha egyáltalán van neki felsőfokú végzettsége, mert ránézésre én úgy itélem meg, hogy nincs, persze ettől még lehet...)Állandóan összemossák a szakdolgozatot a doktori disszertációval, nem ugyanaz a kettő. Én 3 évig dolgoztam rajta, kísérletes tárgyból írtam, a saját mérési eredményeimet kellett bele dolgozni. Mivel később, a diploma megszerzése után a kutya nem volt kíváncsi rá, én sem foglalkoztam vele, nem kellett a munkámhoz sem, tehát csak addig volt rá szükség, amíg a diplomát megszereztem.
Ez a mostani kavarás érthető a fidesz szempontjából, de nem értem, hogy a bal oldal miért nem veszi át a módszerüket. Meg lehetne kapargatni náluk is, ki, hogyan szerezte a diplomáját, hol vette a nyelvvizsgáját, stb. és talán csendesebbek lennének. Nem kellene ennyire szolidnak lenni, ha harc, hát legyen harc ! Bár mostanában a DK jól csinálja, jobban mint az MSZP korábban.

Névtelen írta...

Kedves PuPu!
Volt egy közbenső időszak, a fénymásolók kora!!!
Fénymásolóként dolgoztam anno;
bár annyi húsz-ezresem lenne most, amennyi összeollózott dolgozatot "öntöttem elfogadható formába" az egyetemistáknak!!! :-)

éva írta...

Pupu, az értelmesebbek amúgy is tudják, hogy mi a különbség a szakdolgozat és a doktori között - ez a hiszti kizárólag a hülyébbeknek szól. Én is a témámnál a történelmi előzményeket "összeollóztam" lévén, hogy mivel nem éltem évszázadokkal korábban, csakis korábbi forrásokra támaszkodhattam - mint mindenki.
Az azokból levont következtetésem viszont saját volt. Nem is tudtam másképpen megvédeni, mint a dialektikus materializmusra és az antagonisztikus ellentétekre hivatkozással - mivel a jövőre vonatkozó következtetésem felettébb eltért az akkori hivatalos iránytól.Ráadásul nekem lett igazam! Ezért én nyugiban állnék egy googlis vizsgálat elé is - azonban én sem tudnám védeni magam, ha a sértett volt sógorom azt állítaná, hogy mert azonos címen írt ő is szakdolgozatot, azt róla másoltam. Mert az én példányom sincs meg.
Egyébként meg hadd rágódjanak!
"Ha ketten csinálják ugyanazt - az nem ugyanaz!" ráadásul egy fiatal kezdő által írt szakdolgozat és egy meglett férfi által plagizált doktori még csak nem is ugyanaz!
Gyurcsány már kibírta a "hazudós" címkét" most majd hozzácsapják az "és még lop is"-t. Na bumm!?
Régen lopott (ha egyáltalán) és nem most, olyasmit, amit más ezren is,
és nem az ország pénzéből (mint a mostaniak)
Ha ezzel ki tudják csinálni - akkor talán mégsem alkalmas vezetőnek.
Fel a fejjel! "Ami nem öl meg - az megerősít".