2014. május 14., szerda

PAPAGÁJ A MACSKA SZÁJÁBAN

Nem kell besz*rni – mondá a papagáj a macska szájában, nem túl nagy meggyőződéssel, és akkor mindjárt ki is derül, hogy mi az egyik lényeges differencia a papagáj és a teve között, merthogy ezt mondja a teve is, de szilárd meggyőződéssel.
Tulajdonképpen akár lehetne sikítozni is a félelemtől, de ezzel csak saját magunknak tennénk rosszat, hiszen önként vennénk el magunktól a reményt, hogy lehet a világ még másmilyen is körülöttünk.
Volt itt már mindenféle, a mainál sokkal nagyobb baj - tatárjárás, kereszténység felvétele, Mohács, háromfelé szakadt ország, - akkor most éppen ettől a szakadttól kellene megijednünk?
Túléljük, mint mindent, aztán ha ezeknek végük, talán megint lesz errefelé újabb boldog, békés harminc év a gyerekeink gyerekeinek, egy tisztességes társadalomban.

Természetesen nem holnap és talán még holnapután sem kell számítanunk erre, de ha megússzuk a háborút és azt a sajnálatos eseményt, hogy Amerika Vietnam, Irak és Afganisztán után Ukrajnában is megveresse magát, akkor van esélyünk arra, hogy előbb-utóbb visszaáll a fejlődés természetes rendje.
Merthogy a világ nem egyenes vonalban fejlődik, hanem kanyarog ide-oda, előrelép egyet, aztán kettőt hátra, de a mozgások eredője hosszabb távon mégiscsak előrefelé mutat, egy tisztességesebb, emberbarát társadalom felé.

Az ember boldogságának természetesen vannak akadályai, melyek közül első maga az ember.
Merthogy nem egy kaptafára készül, nem azonos a modell, a képességek is eltérnek, a karbantartással is akadnak bajok, mégis arra kellene törekedni, hogy mindenki azt kapja a társadalomtól, ami neki jó.
Az csak a baj, hogy az esetek többségében az ember maga sem tudja igazán, hogy neki mi a jó, mert ahhoz szokott, hogy ezt nem neki kell kitalálnia,.
Neki csak be kell állni egy nyájba és arrafelé haladni, amerre azok vezetik, akiknek van elképzelésük a világról.
Aztán, hogy jó társaságba keveredett-e, az már sokszor csak akkor derül ki, mikor nem a „Békés karám” feliratú ajtón ballagnak be, hanem ott, ahol az ajtó felett a „Vágóhíd” felirat áll.

Gondolkodni macerás és fárasztó, dönteni meg kényelmetlen, a döntések következményeiért felelősséget vállalni meg hülyeség, hiszen mifelénk az fogalmilag kizárt, hogy bárki, bármiben hibásan döntsön.
Így aztán tág tere nyílik mindenféle igehirdetőknek, akik mögé odaáll a tömeg, különösen akkor, ha megfelelő reklám és propagandamunka társul lehetőleg népszerű igéihez, melyeket a legprimitívebb ösztönökre alapozva fogalmaznak meg.

A politika és a kereskedelem igencsak sok területen hasonlít egymáshoz, mondhatnám, semmi különbség nincs a kettő között.
A kereskedő sajtot, gatyát és melltartót árul, a politika meg ígéretekkel kereskedik.
Ebben sincs egyedül egyébként, hisz ezt csinálják a biztosítótársaságok ügynökei is, de a politikus hozzájuk képest még szerencsés helyzetben is van, hiszen gyapjasszőrű hívei még csak egy szerződést sem tudnak lobogtatni, nemhogy számon kérni mindenféle szerződéses kötelezettségeket.

De az emberek ritka kivétellel nem is törekednek ilyesmire, inkább megvonják a vállukat.
Tönkretetted az életünket? Én akkor is szeretlek!” – mondják, és teszik is, mert hinni akarnak egy távoli, szebb világban.
Hát ő jót akart – mondják – de nem sikerült neki, de ha sikerült volna, akkor most milyen jó lenne nekünk!
Nem azt kérdezik, hogy hova tetted a nyugdíjra félretett pénzünket, és ha már elköltötted, miért nem a devizahitelek ügyét rendezted belőle, hanem ott Viktorozgatnak a Parlament előtt, és ezzel meg is elégednek.
Azt az idiótát meg, aki nem volt hajlandó fedezet nélkül ígérgetni, széttépnék, ha a kezükbe kerülne.

A demokrata nem terem.
A demokrácia nem az ember természetes állapota, soha nem is volt az.
Ha megnézünk egy majomcsordát, akkor az nem ül össze megvitatni a dolgokat, hanem ha az alfahím elindul, akkor a többiek – a Békemenet előképeképpen - kötelességszerűen rohannak utána, ha pedig valaki kétségbe vonja a hatalmát, akkor azt leginkább megöli.
Miután a majmok más csoportszervezési modellel még nem találkoztak, így aztán nem is hiányzik nekik a demokrácia, az önkényuralmat a dolgok természetes rendjének tekintik.
Ami azt illeti, a magyar társadalom sem nagyon találkozott még működő demokráciával, inkább csak a működő szocializmus reinkarnációjával volt szerencséje megismerkedni.
A majmok a Vezért sem választják – hamarosan errefele sem lesz ez a divat, majd meghaladjuk, - hanem ha van egy kihívó, akkor az demokratikusan elharapja elődje torkát és kész a rendszerváltás.

A demokráciát tanulni kellene, már a bölcsődétől kezdve.
Az erőszakos akaratérvényesítés alaptulajdonságaink közé tartozik, lásd: adj király katonát – erről lemondani és a többségi döntést önként kötelezőnek tekinteni nem kellemes dolog.
Mégis, ez vinné előre az emberiséget, de ehhez megfelelően barázdált agyakra lenne szükség, mert ennek hiányában a horda tagjai meg sem értik, hogy mi a fenét is akarsz.
A demokrácia az okos emberek társadalma, ezért is roppant veszélyes, hogy az oktatás egyre primitívebb embereket ad a társadalomnak, egyre kevesebb ismerettel, egyre kevésbé alkalmasan az önálló gondolkodásra.

Sajnos a mai világ ezt preferálja, legyen szó politikáról, gazdaságról, kereskedelemről, mert akiket könnyen lehet befolyásolni hangzatos jelszavakkal meg reklámokkal azok sokkal inkább kedvesek a társadalmak vezetőinek, mint azok, akik önállóan gondolkodnak, képesek és mernek kételyeket megfogalmazni és kimondani, szembemenni a tömeghangulattal.
És mégis – övék a jövő, mert ők viszik előre a fejlődést, ők hozzák létre a mai állapotok romjain az új, kellemesebb és igazságosabb világot.
Csak türelem kell, de ne adjuk fel – várjuk ki…

:O)))

13 megjegyzés:

talalom írta...

Pupukám! Amilyen hülyék, ők másztak le a fáról is, meg álltak két lábra, temérdek egészségügyi gondot okozva ezzel nekünk...

hello írta...

Persze, PuPu, a magyarok valóban rengeteg mindent túléltek már, mármint, ha az országra értjük. Csakhogy az egyes egyedei közül milliószámra pusztultak bele a különböző történelmi kanyarokba és kalandokba.

Namármost az emberek döntő többségében lakozik annyi egészséges önzés, hogy ő maga is szeretné szerencsésen túlélni azt a szeletke történelmet, amelybe beleszületett, ám legalábbis 2 esélyes, ez mennyire sikerül neki.
Ez még akkor is így van, ha ő nem tehet az események alakulásának mikéntjéről.

Netudki írta...

Tudod Pupu, a buta ember csak az erő-böl ért.
Vele szemben alkalmazzák, vagy ő alkalmazza másokkal szemben.
Itt volt egy negyed század, és semmire nem mentünk, mert amit felépítettek nappal, az éjjel leomlott.
Az értelmesebbje, aki tehette, már elment, és még el is fog menni, mert az emberi lét véges. Nem a mennyekben akar jól, és békésen élni. Nem csak az unokáinak akar jobb életet, hanem már saját magának is.
Ebben a rohanó világban várakozní bűn.
Valóban világnemzet leszünk, mivel külhonban lassan többen élnek, mint kicsiny hazánkban.
Ők majd viszik valamire, és majd büszkék lehetünk rájuk, hiszen magyarok. Arra senki nem fog emlékezni, hogy miért mentek el.
Azért amiért a régiek is kivándoroltak.
Jó, hogy a mozgató idegek nem ott vannak ahol a gondolkodásé, mert látni, és hallani már nem tudunk, beszélni is egyre kevesebben, mivel az a rusnya agy is ha nem használják hát visszafejlődik.
Lassan ott tartunk, hogy visszamászunk a fára. Ebben csak az gátol meg, hogy nem lesz elég fa "köztulajdonba", hanem csak magánkézben, amit majd a "TEK" véd meg a töbségtől, mert kell a vezér "szürkehátunak".
Netudki.

sphagin írta...

Kedves PuPu !

Igazad van, egyetértek veled !

Úgy gondolom, hogy azért semmi sincsen ingyen. A demokráciát sem adják csak úgy, azért is kell tenni valamit.

A sült galamb effektus nálunk elég jól működik és ez nem is nagyon fog változni.

A kényszerítő erőt a változások hozhatják meg.
Egyrészt a semmittevés meghozza a gyümölcsét és a gazdasági lemaradás nyilvánvalóvá válik.
Másrészt a külső fejlődés vagy elszigetelődést, vagy alkalmazkodást fog hozni.
Egyik se a jelenlegi struktúrát fogja segíteni.
A külső környezet nem nagyon kedvez az elavult rendszereknek.
Ráadásul nem látszik az a nagy testvér sem, amelyik segítene fönntartani egy ilyen elavult rendszert.

A mi számunkra az alkalmazkodás van kijelölve. Lehet ez ellen ágálni ideig óráig, de minek, be kell állnunk a sorba, túl kicsik vagyunk.

Persze a kérdés, hogy mikor jön meg a felismerés ehhez mindenki számára ?

Az elégedetlenség lesz az a motiváló erő, amely ezt meghozhatja.
Ma még kevesen vannak azok akik elégedetlenek, legalábbis annyira, hogy a változást is akarják megfelelő határozottsággal.

Az az igazság, hogy a diktátorok élete se szokott valami fényesen végződni és a rendszerük sem időt álló !

Úgy látszik, hogy a tanuló pénzt meg kell fizetnünk és nekünk ez többe fog kerülni, mint másoknak.

Sajnos a mi számunkra nem adatik meg az, hogy valódi demokráciában élhessünk, esetleg az unokáink megtapasztalhatják.
Ez van, ezt kell szeretnünk.

Számomra is nagy csalódás az, hogy ennyire sokan vannak közöttünk, akik nem ismerik fel a valódi érdekeiket.

A demokraták számára nem marad más, mint a sziszifuszi küzdelem és a remény, hogy a változásokat kikényszerítő erők minél hamarabb éreztetik a hatásukat.

Üdv sphagin.

Névtelen írta...

Már akinek van ideje kivárni.
Sajnos sokunknak nincs.
Remélem az unokáinknak lesz !
Promenad

hello írta...

http://hvg.hu/kultura/20140508_Geszti_Peter_interju#utm_source=hvg_weekly&utm_medium=email&utm_campaign=newsletter2014_05_14&type-id=HvgWeekly&user-id=2DD24B35&utm_content=normal


Geszti Péter: Ebben az országban most jobb, ha befogod a szádat

2014. május 08., csütörtök, 06:30 Szerző: Tossenberger Adél

Itthon kultúrrasszizmus van, az emberek gettókba zárják magukat, amelyek között nincs átjárás. Magyarország egy fekete lyuk, szellemi "leostobásodás" van, az emberek pedig trollbarlangokban élnek. A pangás időszakában csak a humorérzékünkbe kapaszkodhatunk. Geszti Péter a szentimentális Magyarország-slágertől közel tíz év alatt jutott el addig, hogy a kivándorlásról írjon sírva vigadó dalt.

folyt. a cikkben

hello írta...

Ezt külön is idézem az előbb betett cikkből, mert nagyon egyetértek vele - 1-1 nyoma egynémely itteni kommentben is tetten érhető:

Van egy rendszerszerűen működő elmebaj, a gyanakvás és tehetségtelenség idiotizmusa, az irigység kisszerű dühöngése. Eltűnt nálunk az, amit a feka rapperek úgy mondanak, hogy respect. A másik ember méltóságának vagy teljesítményének figyelembe vétele kiveszni látszik a társadalomból.

vadvirág írta...

Kedves PuPu!
Látom, hat rád ez a szomorú idő. Szomorú lett a blog, de sajnos én is nap mint nap ledöbbenek azon, hogy diplomás emberek is milyen ostobaságokat mondanak.Elkeserít, hogy sikerült az oktatást így lepusztítani - és ebben a tanári-pedagógusi kar is cinkos volt. (mert néma) Ebben az országban mindenki a másiktól - meg jóságos idegen hatalmaktól várja, hogy helyette lépjenek.A választások óta bármerre megfordulok pillanatok alatt a rendszer szidásához kanyarodik a diskurzus.De könyörgöm! Akkor ki szavazott a Fideszre és a Jobbikra?
Mindegy! Most a sok vízre kell figyelni. Mindenki üljön át egy másik csónakba! Remélem, 25.-én napsütés lesz, így nem hivatkozhatnak a lusták a rossz időre.

hello írta...

Kaptam, és bíztatásul osztom meg Veletek:

Ne feledd, ha bármikor szükséged van egy segítő kézre, mindig találsz egyet a karod végén.

Névtelen írta...

Kommentelőknek!
Ne ppuput olvassátok!
Nézzetek csütörtökönként Háttérképet!
A mai beszélgetés is őrülten jó volt, egy kicsit felvilágosultabbak lennétek.
Hát ez a Bayer Zsolt egy csodálatos műsorvezető a két tiszteletreméltó vendégével: Bogár Lászlóval és Boros Imrével.
Neki higgyetek, ne pupunak! Pupu igenis csak faszságokat hord össze.

hello írta...

Névtelen, ha az észbeli képességeiddel áramot lehetne fejleszteni, senkinek nem jutna eszébe, hogy Paks 2-re lehet szükség.

PuPu írta...

:O)))))

Laska Vero9nika írta...

Legyen már mindenki tényszerű. Ebben az országban alkotmányos válság van. A”Magyarország „nevű párhuzamos állam nem a törvényes Magyar Állam. Mert az továbbra is a Magyar Köztársaság. Azok a pártok és politikusok, akik fenntartják annak a látszatát, hogy ez a mocskos fasiszta „Magyarország” nevű maffiaállam a legitim magyar állam. Mind alkut kötött Orbánnal. Már 2014.-n bojkottálni kellett volna a választásokat, mert azok törvénytelenek. Egy illegitim állam („Magyarország”) nem írhat ki választásokat. Hiszen ennek az illegitim államnak az állam alapító okirata érvénytelen törvénytelen alkotmányellenes. Minden törvény paragrafus érvénytelen. Egy érvénytelen törvényt senkinek sem kell betartania. Az „ellenzék” pedig azzal hogy az Alaptörvényre épült választási törvényt elfogadta ezzel legitimálták ezt a „Magyarország” nevű maffia illegitim államot. Melyik tett eleget az alkotmányos kötelességének? Melyik csak egy nevet kérek, aki ennek a kritériumnak megfelelt.
Én .................................., a Magyar Köztársaság Országgyűlésének képviselője esküszöm, hogy képviselői tisztségem ellátása során hazámhoz, a Magyar Köztársasághoz és annak népéhez hű leszek; az Alkotmányt és a jogszabályokat megtartom, a tudomásomra jutott titkot megőrzöm; munkám során választóim akaratához és megbízatásomhoz híven, lelkiismeretesen járok el, és minden igyekezetemmel azon leszek, hogy a Magyar Köztársaság fejlődését előmozdítsam, népének boldogulását elősegítsem. (A képviselő meggyőződése szerint) Isten engem úgy segéljen!”
Idézek, egy klasszikust tehát egyik se mondja azt, hogy nem tudja azt, hogy kit és mit szolgál.
Budapest, 2011. december 15., csütörtök
„Gyurcsány Ferenc szerint mostantól valamennyi magyar állampolgár, intézmény és párt alkotmányos kötelessége, hogy szembeszálljon Orbán Viktor kizárólagos hatalomgyakorlási törekvésével.”