2009. november 12., csütörtök

IMF, PÁPA, REZIDENSEK...

A Fidesz is megállapodna az IMF-el, - mondta Matolcsy György a GYOSZ rendezvényén.
Nicsak!
Kiszolgáltatnák a nemzetet az idegenszívű karvalytőkének?
Odadobnák Magyarországot a bankárok karmaiba?
A tetejében még reformokat is hirdetett:
- államreformot az önkormányzatok reformjával egybekötve, a MÁV és a BKV reformjával együtt,
- a szakképzés reformját,
- a korrupció elleni harccal egybekötött létszámcsökkentést az Országgyűlésben és az önkormányzatokban
- adó és járulékcsökkentési reformot
Az merül fel az emberben óhatatlanul, hogy hány eltékozolt év után akar a Fidesz azokon a területeken előrelépni, ahol idáig is mód lett volna rá, csak idáig az előrelépés módjának megtalálása helyett annak demagóg gáncsolásával volt elfoglalva.
Mennyire nevetségessé válnak eddigi érveik azonnal, amint a valósággal szembetalálkoznak.
Kiderült az is, hogy az adóreformok területén egyelőre az ötletelés szintjén áll a Fidesz, ehhez képest Viktor talán túl határozottan nyilatkozgat.
Matolcsy az alacsonyabb elvonások és alacsonyabb szintű újraelosztás híve, - azt azért elfelejtette elmondani, hogy a jelenlegi újraelosztás mely elemeit szüntetné meg, merthogy ez a része lesz igazán érdekes a dolognak, - kitől mit és mennyit akarnak elvenni.
Igaz, ezt a főnöke sem taglalta, mikor az állami újraelosztás mértékének csökkentéséről beszélt, - valaki felhívhatná a figyelmüket arra, hogy éppen most folyik az, amikor nem bontják ki a valóság minden részletét, amit olyannyira kárhoztattak nem is oly régen...
És akkor még hátra van az IMF-el való tárgyalás, ahol - úgy tűnik - megpróbálnának kis forrást teremteni álmaikhoz és a hiánycélt valamicskével feljebb srófolni, - ahogy elnézem a környező országokkal való tárgyalásokat, túl sok esélyt a költségvetés felpuhításához nemigen prognosztizálhatunk...


Bajnai Gordont a héten fogadja a Pápa.
A tárgyalásokon az EU időszerű kérdésein túl a magyar egyház finanszírozásának helyzete, az ingatlanügyek és az egyházi iskoláknak nyújtott támogatások kerülnek napirendre.
A katolikus egyház  magyarországi tagozata nem elégedett azzal, amit az államtól kap, - nekem kissé ellenszenves az a nagy kapkodás az anyagi javakért, melyet a rendszerváltás óta tanúsítanak.
Nem látom ugyanis az ellentételezést, nem látom az általuk hajtott társadalmi hasznot semilyen területen sem.

A mai magyar társadalom ezer sebből vérzik, a szegények száma az egekbe szökött, ott van a magárahagyott és ma már időnként üldözöttnek mondható cigányság, mely a rendszerváltás legnagyobb vesztese, - millió lehetőség arra, hogy az egyház érdemi dolgokat tegyen a társadalomért.
Ehhez képest az oktatásban leginkább a kezüket tartják, iskolafenntartói szerepük sok esetben kimerül a világi oktatók egzecíroztatásában, a gyerekek bigott, korszerűtlen szellemben történő nevelésében.
Így én is tudnék iskolafenntartó lenni, - az állam adja a pénzt én meg a nagy eszem...
A katolikus egyetemen aktuálpolitizálgatnak, a településeken lassan nem találni papot, aki elvégezné a halottak körüli vagy az esküvői szertartásokat, a szegény embert csak akkor temetik, ha előtte a hozzátartozók befizetik az elmaradt egyházi adót visszamenőleg, - szóval szerintem rohadt nehezen tudnak elszámolni a főnökükkel, ha az majd egyszer számon kéri rajtuk a szerénységet és irgalmasságot.
Persze akad azért közöttük is elkötelezett és hivatását teljes szívvel gyakorló pap, aki áldás a közösségnek, amelyben él, de ami azt illeti, ez a szervezet is megérett a reformra, mert jelen állapotában még a maradék tekintélyét is el fogja veszíteni.
Elnézegetem a neten az üres  templomban focizó cigánygyerekek videóját és elgondolkodom: ők a hibásak ezért az állapotért?
Hát miért nem megy közéjük a pap, miért nem nevelgeti őket, miért nem segít nekik kitörni a kilátástalanságból?
Nehéz a magyar katolikus egyházat tisztelni mostanában...


Tüntettek ma a rezidensek.
Pénzt kértek, nagyon kulturált formában, nagyon tisztességes érvekkel.

Hosszú ideje ez az első olyan tüntetés, amelyik megfelel az én ízlésemnek is, - jó volt nézni a sok jóarcú fiatalt, akik kiálltak ugyan az igazukért, de ezt rokonszenvesen, hőbörgéstől és gusztustalankodástól mentesen tették.
Emellett meg még valószínűleg igazuk is van, - ahhoz már túl idősek, hogy megéljenek abból, amit kapnak, - sokuknak talán már gyereke is lehet, és én nem találom túlzott igénynek, hogy hat év tanulás után jó lenne, ha jutna egy kis pénzük utazásra, művelődésre, szórakozásra.
A magyar egészségügyi rendszer páriái ők, akiknek nemigen cseppen a paraszolvenciából, akik az amúgy is túlzottan tekintélyelvű struktúra csicskásai.
Nem lehet csodálkozni egy percre sem azon, hogy amikor megkapják a szakorvosi végzettségüket tanusító papírt, hanyatt-homlok rohannak nyugatra egy kis pénzt keresni.
Persze a pénz az, amiből a legkevesebb van, és az elosztásnál ők leginkább a viccben szereplő brácsás szerepében vannak: járna pénz, de nem jut...
Pedig meg kellene oldani a problémájukat, mert aki elmegy az országból, az egyátalán nem biztos, hogy visszajön, - a mai fiatalok túlnyomó többsége már világpolgár, - ott a lakhelye, ahol a megélhetése.
Majd hazajön néha nyaralni...
:O)))




Nincsenek megjegyzések: